 békülékeny engedékeny engesztelhető kiengesztelhető | könnyen békül megbékíthető nem haragtartó |
haragtartó
kibékül
személy
békülékeny ember békülékeny hangon szólította meg a megbántott embert
| Jelentésközpontok |
| • emberfő, fő, ember, személy |
| • személy, illető, halandó, lélek |
| mn [érzelemre, lelkiállapotra v. személyre vonatkoztatva; összeveszéssel, felháborodással, haraggal szembeállítva] |
| Közelebbi kapcsolódások | Távolabbi kapcsolódások | Példamondatok | ||
|
béke haragtartó kibékül személy |
békülékeny ember békülékeny hangon szólította meg a megbántott embert
|
| Közvetlen jelentéskapcsolat |
| DEF: | béke, személy |
© 2000-2026 LangBridge Nyelvinformatika